Báder MártonA 212 cm magas, 102 kg testsúlyú játékos a Honvédban tűnt fel 1998-ban, s kétéves fővárosi szereplés után, visszautasítva az amerikai Irvine egyetem ajánlatát, szerződött Székesfehérvárra. Ezután a szlovén Krka Telekom Novo Mesto csapatához igazolt, ahol a horvát válogatott Mate Skelin mögött a csapat második legmagasabb kosarasa volt. A spanyol Manresában és a horvát Cibona Zagrebben is megfordult játékos a 2008/2009-es szezonban a Himik Juzsnyij meggyengült anyagi helyzete miatt távozott a klubtól és a KK Hemofarm csapatánál kötött ki. Jelenleg a Magyar Válogatott és a Szolnoki Olajbányász KK aktív játékosa.

„Saját példámon keresztül szeretném megmutatni minél több gyereknek, hogy igenis megvalósíthatják az álmaikat, ha hajlandóak küzdeni is értük. Ez vonatkozik a tanulmányi és a sportsikerekre is.”


Benkő ÁkosGödöllőn született 1940. márciusában székely pedagógus családban. Édesanyja polgáriskolai tanár, édesapja testnevelő és kiváló sportoló, aki öttusában és párbajtőrvívásban 1932-ben olimpikon volt Los-Angelesben. Tizenkét évesen már a Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club, az akkor már nagyhírű GEAC sportolója lett. Vívóként, kosárlabdázóként és síelőként öregbítette az egyesület hírnevét. Testnevelő tanárként 1960-ban Galgahévízen kezdett tanítani, majd dolgozott Hatvanban, később az MTK-nál volt vezetőedző az atlétikában. 1995-től Gödöllőn az egyetemi sportlétesítmények, a GEAC és az atlétika szakosztály vezetője lett, ahol az egyesület irányításában és atléta edzőként is kimagasló eredményeket ért el. Tanítványai minden korosztályban országos bajnokságot, Európa- és világbajnoki címeket, helyezéseket nyertek. Többször az év edzője lett, 2004. óta mesteredző. Irányításával lett Deák Nagy Marcell londoni olimpikon, Európa- és világbajnoki ezüstérmes.

„Pedagógus családból származom, így számomra a tanulás fontossága sosem volt kérdéses. Élsportolóként pedig a sport jelentőségét is megértettem és megtanultam. Ezt szeretném én is továbbadni munkám során a diákjaimnak, sportolóimnak.”

kemeny denes

1971-től a Budapesti Spartacus, 1979-től a Tatabányai Bányász, 1984-től az FTC, 1987-től az olaszországi Como vízilabdázója volt. Junior Európa-bajnok, Universiade ezüst érmes, 17-szeres felnőtt válogatott volt. Állatorvos-doktori oklevelet, vízilabda edzői, vízilabda mesteredzői oklevelet szerzett. A Como játékosa, majd edzője. 1997-től 16 éven keresztül a magyar férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya. Ötször választották az év szövetségi kapitányává, 2006-ban Prima Primissima díjban részesült. A Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetései közül a legkiemelkedőbb a 2008-ban kapott Nagykereszt. 2008 novembere óta Budapest díszpolgára. 2011-ben a Halhatatlanok Csarnokának tagjává avatták. Miskolc város lakosai döntése alapján róla nevezték el a miskolci Városi Uszodát. Négy cikluson át vezette a magyar férfi vízilabda válogatottat, melyből egyedül álló módon, háromszor olimpiát nyert! 2013-tól a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke.


„A vízilabda válogatott mindig is híres volt arról, hogy szinte az egész csapat büszkélkedhetett főiskolai, egyetemi végzettséggel. Fontosnak tartom azokat a kezdeményezéseket, amelyek minél több élsportoló előtt tárja ki a felsőoktatás kapuit – nem fogom bánni, ha a diploma nem a vízilabdázóink privilégiuma lesz.”

Gundel Takács Gábor1983-1995 között az Magyar Televízió Telesport szerkesztőségében dolgozik. 1989-1993 közötta Testnevelési Egyetem tanulója. 1991-1997 között a Rádió Bridge munkatársa. 1993-1998 özött ő vezeti a „Játék határok nélkül” című vetélkedőt. 1996-2000 között az Eurosport magyar adásának a munkatársa. 1998-tól egy évig a „Tenisz magazin” főszerkesztője is. 1999-től a Danubius Rádió műsorvezetője. 2000-től a Sport 1 TV-n is szerepel. MTV és MOB Nívódíjat is kapott, valamint Kamera Hungária Közönségdíjban is részesült (2006). 2007-ben visszatér a Magyar Televízió képernyőjére, sportkommentátori munkái mellett több sikeres produkció műsorvezetője.

„Azért csatlakoztam az AEGON-SZIE Tanulj és Sportolj! programhoz, mert három gyermek édesapjaként tudom, mennyire fontos mind a rendszeres sport, mind a tanulás a gyerekek életében. Örömmel támogatok egy olyan kezdeményezést, amely mindkettőben segíti a fiatalokat.”

Kammerer ZoltánGödön kezdett el kajakozni. 1994-ben, ifjúsági versenyzőként az UTE-ba igazolt. Ebben az évben K1 1000 méteren már helyezett volt a felnőtt Ob-n. Az ifiknél minden egyéni számban magyar bajnok volt. 1996-ban, 1000 méteren kiharcolta az olimpiai szereplés lehetőségét. 1997-ben a Győri VSE versenyzője lett. A következő évben két érmet nyert az Ob-n. Az 1999-es Ob-n megszerezte első felnőtt bajnoki címeit. A 2000-es Ob-n három arannyal lett gazdagabb. Az olimpián 500 méteren, valamint a négyes 1000 méteren győzött. 2001-ben az olimpiai számaiban lett bajnok. Az athéni olimpián négyes ezren is első helyen végzett. A 2006-os világbajnokságon 1000 méteren első, 500 méteren harmadik volt. A következő évben három magyar bajnoki aranyat nyert és az éves kajak ranglistán első helyen zárt. A pekingi olimpián mindkét kettes számban negyedik helyezett volt. 2010-ben, az Eb-n kettes 1000 méteren Vereckeivel lett második. 500-on Kucserával negyedik helyen végzett. 2012-ben az Eb-n ötödik volt K4 1000 méteren, augusztusban a londoni olimpián ugyanebben a számban ezüstérmet nyert.

„Élsportolóként nagy a felelősségünk abban, mit sugallunk a gyerekeknek, akik példaképnek tekintenek bennünket. Ezért szeretném nekik elmondani, amikor és ahányszor csak lehet, hogy a tanulás ugyanolyan fontos, mint a sport, és legyenek ugyanolyan büszkék az iskolában elért eredményeikre, mint a sportsikereikre.”

Kökény BeatrixOlimpiai ezüst- és bronzérmes kézilabdázó. 1981-ben kezdett kézilabdázni az Építők SC-ben. 1987-ben bajnoki második helyezett lett csapatával az NB I-ben. 1985 és 1987 között az IBV-n induló utánpótlás válogatott játékosa volt. Az Építők színeiben háromszor nyert magyar bajnoki címet, 1991 áprilisában pedig BEK-elődöntőbe jutott. A következő bajnoki évet már az FTC játékosaként kezdte. Új csapatával 1993-ban a Magyar kupa győztese és bajnoki második lett. 1994 júniusában a „Ferencváros örökös bajnoka” címet kapta. 1995 év elején az FTC-vel ismét mindkét trófeát megnyerte. Júliusban tagja volt az Európa-válogatottnak. Pályafutása során három alkalommal lett az év magyar női kézilabdázója. Az 1995-ös női kézilabda-világbajnokságon ezüstérmes lett. Szerepet kapott az atlantai olimpián induló válogatottban, mellyel bronzérmet szerzett. A Sydney-i olimpián szerepelt az ezüstérmet nyert válogatottban. 2000-ben az Európa-bajnokságon aranyérmes lett. 2002-ben bekerült az EHF játékos bizottságába. Tagja volt az MKSZ elnökségének. Jelenleg a FTC női kézilabda csapatát irányítja ügyvezetőként.

„Gyerekekkel foglalkozva nap mint nap látom, mit ad nekik a sport, mennyi örömet, sikerélményt. Szeretném, ha a sport az életük része maradhatna, és nem kellene róla a tanulás miatt lemondaniuk akkor sem, ha egyetemre mennek.”

 

Lázár VilmosA fogathajtó világ, a hazai és a nemzetközi sportélet kiemelkedő személyisége, üzletember, a CBA alelnöke, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, a Nemzeti Vágta elnöke. Hétszeres kettesfogathajtó világbajnok, tízszeres kettesfogathajtó magyar bajnok, kilencszeres magyar Derby-győztes. 1997 és 2003 között veretlen volt a hazai és a nemzetközi versenyeken. A lovassport Örökös Bajnoka. Háromszor volt az év lovas sportolója. Az év magyar sportolói között kétszer állhatott a dobogón. A Magyar Sportcsillagok Társaságának tagja. A Szent István Egyetem egyetemi lovastanára. Lovaspályafutása 1984-ben kezdődött, amikor az Apajpusztai Országos Bajnokságon indult. 1985-ben hetedik helyen végzett fogathajtásban 1989-ben a Balatonfenyvesi VB-n csapataranyérmet szerzett. 1993-ban a Gladstonban megrendezett versenyen ezüstérmet nyert. 2012-ben 27. versenyévadját kezdte el. A legnagyobb lovaskitüntetés, a gróf Széchenyi István Emlékérem és az Aranyostor Díj tulajdonosa. Báthori Díjjal tüntették ki. A domonyvölgyi Lázár Lovasparknak családi vállalkozásban az egyik tulajdonosa.

„Munkám során igyekszem minél szélesebb réteghez eljuttatni a sport szeretetét, hogy minél több ember életének legyen mindennapos része. Ebben segít a Tanulj és Sportolj! program is, hiszen az élsport mellett a szabadidősportok űzésére is lehetőséget biztosít az egyetemisták számára.”

 

Növényi NorbertBirkózásban a felnőtt mezőnyben 1977-ben tette le névjegyét az országos bajnokságon szerzett bronzérmével. Világversenyen 1979-ben mutatkozott be. 1980-ban a moszkvai olimpián megnyerte az olimpiai bajnokságot. 1981-ben a göteborgi Eb-n a hetedik helyen zárt, az 1983-as Vb-n pedig bronzérmet szerzett. 1985-ben befejezte birkózó pályafutásának első korszakát. 1985-től 1988-ig a Bp. Spartacus birkózó edzője volt. Kickbox-versenyzőként tért vissza a küzdőtérre; egy Eb- és Vb- aranyat szerzett. 1992-ben újra birkózóként bukkant fel, az FTC versenyzőjeként kiharcolta az olimpiai részvételt, ahol 7. helyezettként zárt. Pályafutása során birkózásban hét felnőtt bajnoki címet szerzett. 2009-ben az MMA-ban megszerezte a WFCA nehézsúlyú világbajnoki övét. A Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének elnökeként és a Növényi Norbert Sportakadémia és Sport Egyesület keretei között sportmenedzserként és oktatóként tevékenykedik.

„A sport és a tanulás kölcsönösen befolyásolja egymást, hiszen aki sportol, az megtanul küzdeni, megtanul veszíteni és újra felállni. Ezt a képességet pedig a tanulásban, majd a munkában is kamatoztatni fogja. Ezért tartom fontosnak, hogy ne kelljen választani a sport és a tanulás között a fiatal tehetségeinknek.”